4. nap: Árpád-házi Szent Erzsébet
Valószínűleg a sárospataki várban született, II. András király és Merániai Gertrud leányaként, 1207-ben.
A négyéves kis Erzsébetet a thüringiai Wartburgba küldték szülei, a számára kijelölt vőlegény mellé. Wartburg várában szórakozások, és nagy társasági élet uralkodott, ami távol állt a kis királylány egész egyéniségétől. A durva és közönséges légkör, édesanyja tragikus halálának szörnyű híre, mind nagyon megviselte a kis Erzsébet szívét. Istennél talált menedékre és békére. Mély lelki élete, a szegényekkel, betegekkel gyakorolt irgalmassága, gúny tárgyává tették őt a társasági életben.
Megszentelt, boldog házasságában nyert vigasztalást. Férjével Lajos gróffal csodálatos szeretettel szerették egymást. Három gyermek-kel ajándékozta meg őket az Úr.
Lajos gróf azonban 1227-ben keresztes-hadjáratba menve, egy súlyos járvány áldozataként meghalt.
Az ifjú Erzsébet a súlyos megpróbáltatások után, a császár kérése elől kitérve, egészen a szegénységet választotta. Kórházat alapított, ahol maga szolgálta a betegeket. 24 éves korában, Marburgban halt meg, 1231. november 17-én.
Imádság:
Szent Erzsébet, Magyarország ékes királylánya!
Te sok szenvedésed mellett is mindig másokra gondoltál. Meghalva önmagadnak, életedet a szenvedőknek adtad. Kiléptél saját fájdalmaidból, hogy a szegényekben lakozó Jézust szolgálhasd.
Segíts minket az önzetlen és irgalmas szeretet hősies gyakorlásában! Kérd Istent, hogy a megpróbáltatásokat az Ő szent akaratában megnyugodva, megadó szívvel tudjuk elfogadni. Mutasd meg nekünk az utat az irgalmasság cselekedeteihez, hogy mindig meglássuk, mikor kell jót tennünk, hogyan kell segítenünk a betegeket, a rászorulókat, a bajbajutottakat, a szegényeket. Imádkozz velünk Nagyasszonyunkhoz, hogy olyan kicsinyek, alázatosak tudjunk lenni, mint Te voltál. Hogy a nagy nehézségekben is, képesek legyünk őszintén hálát adni Istennek a keresztekért. Ámen.
Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!
„Erzsébet erényessége és jámborsága miatt sokkal kedvesebb nekem, mint a világ minden gazdagsága!”
(Férje, Lajos gróf vallomásából)
