A Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom
Mindszenty Emléktemplom
Mivel a Magyarok Nagyasszonya Kápolna kezdettől fogva kicsinek bizonyult, egyre többen sürgették az új templom építésének gondolatát, melynek realitása egyre inkább nőtt, ahogy a politikai rendszer gyengült.
A plébánia Képviselőtestülete 1990. szeptember 24-én a Városi Tanács Elnökéhez-, október 20-án Veszprém Város Polgármesteréhez adott be kérelmet – területigénylés templomépítés céljára. A Képviselőtestület szándéka szerencsésen találkozott egy svájci adományozó szándékával, amit Dr. Kőgl Lénárd veszprémi kanonok ismertetett az egyházközséggel: jelentős adomány áll rendelkezésre egy építendő Mindszenty Emléktemplomhoz. A templomépítés előkészítésének krónikája szinte naptárszerűen a következőképpen folytatódik: Október 24-én az Egyházközség megbízza Ruttkay Gyula építészt a majdan építendő templom terveinek elkészítésével. November 2-án Kiss Tamás városi főépítész terület bejárásra hívja össze az érdekelteket. Az Egyházközség által kért területen (Ady Endre utca és Cholnoky utca kereszteződése) olyan közművek vannak, melynek kiváltása több milliós költség. A főépítész ajánlja a Cholnoky iskola előtt levő beépítetlen területet. Az Egyházközség kész elfogadni az iskola előtti területet azzal a megfontolással, hogy az első terület közműkiváltási költségeivel nem lehet a hívő közösséget terhelni. November 9-én Veszprém Város Képviselőtestülete határozatot hoz.
Egyetértenek a templomépítéssel, a szükséges területet az egyházközségnek térítésmentesen átadják. November 19-én az Exbud-Kielce vállalat meghívására Dr. Kőgl Lénárd kanonok, Ruttkay Gyula építész, Schall Tamás szervező lelkész három napos lengyelországi tanulmányúton vesznek részt, ismerkedve a modern templomépítészettel. (A gnieznoi érsekség ekkori adatai szerint Lengyelországban 1989-ben átadtak 148 új templomot, 95 új kápolnát. Építés alatt volt 786 új templom és 345 új kápolna. Tervezés alatt volt 202 új templom és 69 új kápolna. Érthető, hogy miért a lengyelországi tanulmányút.)
November 29-én Gönczi Sándor, a Műszaki Osztály vezetője közműegyeztetésre hívja az érdekelteket. A tárgyalást Jankó Tamás vezeti. Kiderül, hogy az építendő templom elhelyezhető az egyházközség által kért első területen (Ady Endre utca és Cholnoky utca kereszteződése). Közmű kiváltás szükséges, de nem az először előterjesztett módon és költségekkel. Az iskola előtti területen is szükséges lenne közmű-kiváltás. December 7-én Veszprém Város Képviselőtestülete végleges döntést hoz az építendő templom helyét illetőleg. Az egyházközség által kért első területet térítésmentesen átadják, valamint négyszázezer Ft-tal hozzájárulnak a közmű kiváltási költségekhez. 1991. január 2-án Bors József alpolgármester úr a következőkről tájékoztatja levélben az egyházközséget: Veszprém Város Polgármesteri Hivatala a Veszprémi tervező Vállalattól megrendelte a helykijelölési dokumentációt, közműkiváltások kiviteli terveinek és a közműellátás kiviteli terveinek az elkészítését. A terveket a Tervező Vállalat három ütemben szállítja. Közben április 26-án átadásra- és Dr. Szendi József püspök úrnak bemutatásra került a leendő új templom: Mindszenty Emléktemplom – Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom engedélyeztetési terve Ruttkay Gyula Ybl-díjas építész munkájának eredményeként.
Összes férőhely: maximum 450 fő, ebből a templomtérben 350 fő, karzaton 50 fő, oldalkápolnában 50 fő. A templom szakrális terein kívül az egyházközség életét szolgáló, többcélúan hasznosítható helységek is lesznek. Július végére elkészültek a közmű kiváltások, így elkezdődhetett az építkezés. A kivitelező vállalat a VEMÉV (Veszprém Megyei Építőipari Vállalat) lett.
Jelentős esemény volt a templomépítés történetében 1991. október 12. amikor is az új templom alapkőletételére került sor. Az ünnepség szentmisével kezdődött a kápolnában, melyet Dr. Szendi József püspök celebrált. Vele koncelebráltak Tóth László segédpüspök, Kada Lajos c. érsek, Dr. Kőgl Lénárd kanonok, Schall Tamás szervező lelkész, Dr. Terebessy Andor ciszterci, a város plébánosai. A nagyszámú hívő közösség mellett jelen voltak a városi vezetők: Dióssy László polgármester, Bors József alpolgármester, Hegedűs Tamás köztársasági megbízott. Ruttkay Gyula építész, tervező is jelen volt. A szentmisét követően a kápolnából körmenetben mentek az új templom területére, ahol az alapkő elhelyezése előtt sor került annak megáldására, valamint annak az okmánynak a felolvasására, amit az alapkőben elhelyeztek:
PRO MEMORIA
Templomunk Mindszenty József bíboros, prímás emlékének épül: hálából vértanúi életéért, melyet Istenért és hazáért áldozott a vörös istentelenség ellen vívott hősi küzdelemben. Egyháznak, államnak ő mutatta a helyes utat. Az emléktemplom építését az tette lehetővé, hogy egy Svájcban élő, Mindszenty prímás környezetéhez tartozó, magát még megnevezni nem akaró jótevő Dr. Kőgl Lénárd veszprémi kanonok, Mindszenty prímás volt főszámvevője és börtöntársa közreműködésével húsz millió Forintot adományozott az építés céljára. Hogy a templom, mint a Magyarok Nagyasszonya Egyházközség plébániatemploma egyházközségi, ifjúsági és hitoktatói céljának jobban megfeleljen Dr. Szendi József megyéspüspök az egyházmegye tartalék alapjából hét millió Forintot bocsátott rendelkezésre a szuterén helyiségek kialakítására. Veszprém városa térítés mentesen adományozta a templom építésére a telket. A templomot tervezte: Ruttkay Gyula mérnök. Kivitelezte: Veszprém Megyei Építőipari Vállalat Vándor András igazgató vezetésével. Hirdesse a Mindszenty Emléktemplom a hit győzelmét az istentelenség felett, és örökítse meg Mindszenty bíboros, prímás boldog emlékét.
A megkezdett építkezés eleinte nagy lendülettel haladt előre, azonban csakhamar észre lehetett venni, hogy valami visszahúzó erő lassítja az ígéretes folyamatot: a VEMÉV a csőd szélére jutott, küszöbön állt a felszámolása. Sajnos, a „halódó” cégből eredő minden hátrány az épülő templomra nehezedett. Elsősorban az alapvető mesterségbeli fogások be nem tartása – ami a későbbiek folyamán sok bosszúságot- és felesleges kiadást okozott az egyházközségnek, s okoz mind a mai napig.
Elérkezett 1992. októbere. A templom úgynevezett „szerkezet kész” állapotba került: állnak a falak, az aljzat le van betonozva, bent vannak a nyílászárók, elkészült a tetőszerkezet, sőt, a mennyezet lambériázása is készen van. 1992. október 8-án, Magyarok Nagyasszonyának ünnepén került sor a szerkezet kész templom megáldására; amelyet Dr. Kőgl Lénárd kanonok végzett. Erre az alkalomra megjelent az eddig „magát megnevezni nem kívánó” adományozó: Msgr. Mészáros Tibor veszprémi egyházmegyés pap, Mindszenty bíboros úr egy ideig volt titkára, a száműzetés során. A szentmise alkalmával koncelebrált, és szentbeszédet mondott.
A következő szentmise 1992. karácsonyán az éjféli szentmise volt. A székeket erre az alkalomra Dr. Frisch Gyula igazgató jóvoltából a Cholnoky Jenő Általános Iskola kölcsönözte. A téli szünet előtti utolsó tanítási napon a gyerekek hozták át a székeket a templomba, amit a hívek az első tanítási napra visszavittek az iskolába. A szentmisén körülbelül hatszáz hívő vett részt.
A szerkezet kész állapottal az adomány elfogyott. A további munkák a hívek-, és más jótevők adományaiból váltak lehetségessé. 1993. januárjában az egyházközség a hátralévő munkákra az Építőipari Szövetkezettel kötött szerződést. A hívek társadalmi munkában is kivették részüket, különösképpen a templom épület külső környezetének rendezésében. Jelentős földmunkákat végeztek el, parkosítás, füvesítés, dísznövények ültetése.
A folyamatosan érkező adományoknak köszönhetően elkészült a templom burkolása, felállításra került két díszes kandeláber, valamint a szentély berendezéséből a tabernákulum, s egy ideiglenes oltár. Így 1993 karácsonyán már nem csak az éjféli misét, hanem az ünnepi szentmiséket is a templomban lehetett tartani, nagyszámú hívő közösség részvételével.
- március 4-én volt ötven esztendeje annak, hogy XII. Pius pápa Mindszenty Józsefet veszprémi püspökké nevezte ki. A jeles évfordulót az egyházközség azzal ünnepelte, hogy véglegesen használatba vette a templom épületét. Március 6-án, vasárnap délelőtt 10.00 órakor Dr. Szendi József érsek atya mutatta be az ünnepi szentmisét, melyben megáldotta a Magyarok Nagyasszonya szobrát, a tabernákulumot, és a végleges oltárt.
A használatba vett templom sok öröm forrása lett: az új közösségi tér, ahol már nem kellett összezsúfolódni, az új arcok, akik felfedezték az új templomot (a kápolnához képest megháromszorozódott a hívek száma), az egyre gyarapodó berendezési tárgyak, melyek teljesebbé tették a templomot (padok és a padfűtés, a víz bevezetése és a vizes helyiségek használhatóvá tétele). A templom szeretetéről tettek tanúságot azok is, akik pálmákat, szobafenyőket és egyéb nagyméretű virágokat ajándékoztak, s ezzel még otthonosabbá vált a templom.
Jeles alkotások a templomban
A liturgikus tér ötvösmunkái: a tabernákulum ajtó az örökmécsessel (két angyal fogja közre a kezével), és a tabernákulum háttere-, az ambó (négy evangélista és a Szentlélek)- és az oltár (A-Ω az asztal két lábán, az asztallap szegélye körbe szőlőfürt minták keresztekkel) díszei-, valamint a kandeláberek Hummel Gizella Szentendrén élő ötvös művész alkotása.
Faszobrok: A Magyarok Nagyasszonya szobra, -fejét a Szent Korona fémből készült hiteles másolata ékesíti- M. Nagy József veszprémi faszobrász alkotása. (A szobrot a templomban faragta!) A templomban további szobrok lettek még elhelyezve, ugyancsak M. Nagy József alkotásai: az előtérben Páduai Szent Antal, a templomtér jobb oldalán Szent József, a templomtér bal oldalán a Feltámadt Krisztus megjelenik Szent Tamás apostolnak. A faszobrász további alkotásokat is készített, melyek a liturgikus idő megfelelő szakaszaiban teszik teljesebbé a templomot. Karácsonyi időben a négy alakos betlehem: Szűz Mária, Szent József, a gyermek Jézus a jászolban, előtte egy báránnyal. (Kb. 60 centiméteres figurák.) Nagypénteken a szentsírban ember nagyságú halott Krisztus-test. Húsvéti időben ugyancsak ember nagyságú feltámadt Krisztus, győzelmi zászlóval a kezében. Ezen utóbbi szoborral a templom egyedülálló a környéken.
Keresztúti képek (15 állomásos): Szentgyörgyvári Mária Palládia, Miasszonyunkról nevezett kalocsai iskolanővér festette még a kápolna számára. Fehér szegéllyel nagyobbítva és kiemelve, rézkeretben nyert elhelyezést a templomban. Palládia nővér fiatal szerzetes tanárként, rendjének bajai líceumában Udvardi Erzsébet rajztanára volt. A szerzetesek szétszóratásának éveiben, Torontóban élt, onnan települt haza az újra induló budapesti rendházba, ahol a keresztúti képeket is festette. Bronz szobrok: Szent Erzsébet szobra, Szent István király fejszobra valamint Mindszenty bíboros fejszobra Yrsa von Leistner (Németország) bárónő alkotása. A bronz szobrokat Prof. Adriányi Gábor veszprémi főegyházmegyés pap ajándékozta a templomnak. Mindszenty bíboros fejszobra nagyon jól sikerült, élethű alkotás. A szobor érdekessége a hozzá tartozó fénykép dokumentációk, melyek megörökítik a bíborost, amint modellt állt az alkotó bárónőnek.
„Devictus vincit (Legyőzetve győz)” kép: a keresztről lehajló Krisztus töviskoronát tesz a börtönben levő bíboros fejére, Udvardi Erzsébet, azóta elhunyt, Kossuth-díjjal kitüntetett művész kiemelkedően szép, hitvalló alkotása. Ugyancsak Udvardi Erzsébet készítette az oldalkápolna „Visszatérés Egyiptomból” szárnyas oltár képét.
Az oldalkápolna nagy értéke a Mindszenty relikviák már végleges kiállítása három nagyméretű, falra helyezett vitrinben.
Az első vitrinben a vértanú bíboros hermelin gallérja és karingje lett elhelyezve. Dr. Kovács Endre egri segédpüspök úr őrizte meg, és adta át Szendi József érsek úrnak, hogy legyen a veszprémi emléktemplomban elhelyezve. A második vitrinben kiállított tárgyak nagyrészt Füzér Julián OFM atyán keresztül kerültek templomunkba. Így a bíborosi pileolus, monogramos zsebkendők, szivartárca. De itt látható Valentiny Géza prelátus jóvoltából az a misekönyv, melyet a bíboros Bécsben, a Pázmáneumban használt; egy breviárium a bíboros kézírásával, valamint a bíboros kézzel írt levele Mihályi Gilbert premontrei atyának. A harmadik vitrinben könyvek vannak elhelyezve, különböző nyelveken íródtak, a bíborosról és keresztútjáról. A vitrenek fölött van még egy festmény a mártír sorsú főpapról, a közismert ábrázolással: összetett kézzel. Ez a kép megboldogult Gubik Mihály keceli plébános hagyatékából került a templomba.
A Mindszenty kiállítás 2001-ben nagyméretű fényképekkel bővült. A képek Füzér Julián ferences atyán keresztül érkeztek templomunkba, aki New Brunswick-ban volt plébános. Mindszenty József bíboros 1973. szeptember 18-28. közötti kanadai körútját követően 1973. szeptember 29-én szentelte fel New Brunswick-ban a Szent László templomot. A fényképeket a templomszentelés alkalmával készítette Helcz Tibor. A bemutatott fényképek közül az utolsó, Burton-ban, Máriapócs kegyhelyen készült a bíborosról.
Az orgona
- decemberében került templomunkba. Johannus gyártmányú opus 30-as típusú három manuálos 39 regiszteres, elektromos orgona. Az alapára 1, 3 millió Ft volt, amihez 500 ezer Ft értékben kértek különböző játéksegítő felszereléseket, amelyek közül a leglátványosabb a két hangfal. Az orgona hangképzése elektronikus, de azok legfejlettebbike. Megdöbbentően hasonlít a hangja egy sípos orgonáéhoz. Egy sípos orgonával szemben az árkülönbségen túlmenően van egy vitathatatlan előnye: míg a hagyományos orgona a templom igen gyors klímaváltozásai miatt hamar tönkre menne, addig ez érzéketlen a hőmérséklet- és páratartalom változásokra. Az orgonát, annak megvásárlását adományaival is segítő Dr. Szendi József ny. érsek áldotta meg.
A sekrestye
A sekrestye bútorzatát 2000 – és 2003 között készíttette el az egyházközség. Tamás atya elgondolása alapján Illés Béla és Sagmeister József bútorasztalos mesterek készítették el a pontos terveket, majd folyamatában a kivitelezést. Mára már komplett bútorzat fogadja a belépőt. Az impozáns, nagyméretű szekrényekben mindennek helye van, ami a liturgia végzéséhez szükséges. Külön rész a miseruháknak, amiről az asztalosok úgy nyilatkoztak, hogy liftaknának is beillene, mérete miatt. Előnye ennek, hogy a miseruhákat összehajtás nélkül, külön speciális akasztóra rakva lehet tárolni. Hasonló elhelyezésük van az albáknak, és külön rész a ministráns ruháknak.
A templom liturgikus ruhatára mára már bő választékot mutat a különböző színekből, és folyamatosan bővül. Lengyelországból, Rómából vannak miseruhák, de nem hiányoznak a hazai termékek sem, amelyek a veszprémi érsekség varrodájában-, illetve az akkor még pécsi (ma már magyarszéki) karmelita nővérek műhelyében készültek.
A liturgikus szerek is méltók az Emléktemplomhoz. A korábban már említett Hummel Műhely monstarnciával, cibóriummal, miséző kehellyel is gyarapította a templomot, de Lengyelországból, Lembergből, Rómából is vannak kelyhek, cibóriumok, keresztek, gyertyatartók, füstölők.
A templom harangjai
Nagyharang: Szent József harang.
Felirata: Egyik oldal:
MINDSZENTY JÓZSEF EMLÉKÉRE ÖNTETTE
GOMBOS LAJOS HARANGÖNTŐ MESTERREL
ŐRBOTTYÁNBAN 1993 ÉVBEN
ELEK BÉLA FELSŐÖRS PLÉBÁNOSA.
Másik oldal:
(Dombormű: Szent József a gyermek Jézussal)
SZENT JÓZSEF, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!
A harang súlya: 420 kg. Dr. Szendi József veszprémi érsek szentelte fel 1997. március 9-én.
Kisharang: Borromeo Szent Károly harang.
Felirata: Egyik oldal:
„HOGY EGYHÁZAD MINDIG MEGÚJULHASSON.”
BORROMEO SZENT KÁROLY TISZTELETÉRE-, ÉDESAPJÁNAK,
SCHALL KÁROLYNAK EMLÉKÉRE-, ISTEN ÉS A PLÉBÁNIA HÍVEI
IRÁNTI SZERETETBŐL ÖNTETTE 2009-BEN SCHALL TAMÁS
PLÉBÁNOS.
Másik oldal:
(Dombormű: Borromeo Szent Károly püspök)
BORROMEO SZENT KÁROLY, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!
A harang súlya: 115 kg. Öntötte: Gombos Miklós aranykoszorús harangöntő mester Őrbottyánban. Dr. Márfi Gyula érsek úr szentelte fel 2009. június 6-án.
A harangok működtetése elektromos, Kajos István szabadalma alapján, ő maga végezte a szerelési munkákat.
A faszerkezetű harangház, melyben a két harang lakik, 1997-ben készült el a Magyarországi Mindszenty Alapítvány támogatásával.
A templom keresztjét három 17 méter magas, egyenként 450 mm-es átmérőjű, spirálvarratos acélcső tartja, mely 1993-ban lett felállítva. Az összességében 6310,3 kg súlyú acélcső a dunaújvárosi Dunaferr Lemezalakító Kft. Adománya.