A szentmiséről

AZ EUCHARISZTIA SZENTSÉGE

1. Mi az Eucharisztia?

Az Úr Jézus Testének és Vérének áldozata, melyet azért alapított, hogy jelenvalóvá tegye az időben, egészen az Ő eljöveteléig a Kereszt áldozatát, és ezzel Egyházára bízta halálának és föltámadásának emlékezetét. Az egység jele, a szeretet köteléke; a húsvéti lakoma, melyben Krisztust vesszük, a lélek betelik kegyelemmel és megkapjuk az örök élet zálogát.

2. Mikor alapította Jézus Krisztus az Eucharisztiát?

Nagycsütörtökön alapította, „azon az éjszakán, amelyen elárultatott” (1Kor 11,23), miközben apostolaival ünnepelte az Utolsó Vacsorát.

3. Hogyan alapította Krisztus az Eucharisztiát?

Miután összegyűjtötte apostolait a Cönákulumba, Jézus kezébe vette a kenyeret, megtörte és odaadta nekik, mondván: „Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik.” Azután kezébe vette a borral telt kelyhet, és mondta nekik: „Vegyétek és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé, mely értetek és mindenkiért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.”

4. Mi a jelentősége az Eucharisztiának az Egyház életében?

Az egész keresztény élet forrása és csúcsa. Az Eucharisztiában éri el csúcspontját Isten bennünket megszentelő tevékenysége és a mi iránta való tiszteletünk. Az Eucharisztia magában foglalja az Egyház minden lelki javát: magát Krisztust, a mi Húsvétunkat. Kifejezi és létrehozza az isteni élettel való közösséget és Isten népének egységét. Az Eucharisztia ünneplésével már most egyesülünk az égi liturgiával és elővételezzük az örök életet.

5. Milyen nevei vannak e szentségnek?

E szentség kifürkészhetetlen gazdagságát tükrözi sokféle neve, melyek egyegy sajátosságát fejezik ki. A legismertebbek: Eucharisztia, szentmise, az Úr vacsorája, kenyértörés, eucharisztikus ünneplés, az Úr szenvedésének, halálának és föltámadásának emlékezete, szent áldozat, szent és isteni liturgia, szent misztériumok, legszentebb Oltáriszentség, szentáldozás.

6. Mi a helye az Eucharisztiának az üdvösség isteni tervében?

Az Ószövetségben az Eucharisztia előképe elsősorban az évenként megült húsvéti vacsora, melyet a zsidók kovásztalan kenyérrel ünnepeltek az Egyiptomból való váratlan és szabadító kivonulás emlékezetére. Jézus tanításában előre beszélt az Eucharisztiáról, és az utolsó vacsorán, egy húsvéti vacsora keretében alapította. Az Egyház hűségesen az Úr „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (1Kor 11,24) parancsához, mindig ünnepelte az Eucharisztiát, elsősorban vasárnaponként, Jézus föltámadásának napján.

7. Hogyan történik az Eucharisztia ünneplése?

Az Eucharisztia ünneplésének két nagy része van, melyek egyetlen istentiszteleti cselekményt alkotnak: az igeliturgia, mely Isten Igéjének hirdetése és hallgatása; az eucharisztikus liturgia, melynek részei a kenyér és a bor fölajánlása, a kánon vagy anafora, benne a konszekráló szavak és az áldozás.

8. Ki az Eucharisztia ünneplésének szolgája?

Az érvényesen fölszentelt püspök vagy pap, akik Krisztusnak, a főnek személyében és az Egyház nevében cselekszenek.

9. Mi az Eucharisztia ünnepléséhez szükséges anyag?

A búzakenyér és a szőlőbor.

10. Milyen értelemben emlékezete Krisztus áldozatának az Eucharisztia?

Az Eucharisztia emlékezet abban az értelemben,hogy jelenvalóvá és aktuálissá teszi azt az áldozatot, melyet Krisztus a kereszten egyszer s mindenkorra ajánlott föl az Atyának az emberiség javára. Az Eucharisztia áldozati jellege magában az alapító szavakban nyilvánul meg: „Ez az én testem, mely értetek adatik” és „ez a kehely az új szövetségé az én véremben, mely értetek kiontatik a bűnök bocsánatára” (Lk 22,19–20). A keresztáldozat és az Eucharisztia áldozata egy és ugyanaz az áldozat. Azonos az áldozat tárgya és felajánlója, a különbség csak a föláldozás módjában van: véres áldozat a kereszten, és vérontás nélküli az Eucharisztiában.

11. Miként részesedik az Egyház az eucharisztikus áldozatban?

Az Eucharisztiában Krisztus áldozata teste tagjainak áldozatává is válik. A hívők élete, istendicséretük, szenvedésük, imádságaik és munkájuk egyesül Krisztus életével, istendicséretével, szenvedésével, imádságával és munkájával. Az Eucharisztia áldozatát az összes élő és meghalt hívekért is fölajánljuk Istennek, továbbá az összes ember minden bűnének jóvátételéül, s testi és lelki javak elnyeréséért. A menynyei Egyház is egyesül Krisztus áldozatával.

12. Miként van jelen Jézus az Eucharisztiában?

Jézus Krisztus egészen egyedülálló és máshoz nem hasonlítható módon van jelen az Eucharisztiában. Ugyanis igazán, valóságosan és lényegileg van jelen: testével és vérével, lelkével és istenségével. Szentségi módon van jelen, azaz a kenyér és a bor eucharisztikus színei alatt az egész Krisztus: Isten és ember.

13. Mit jelent a transzszubsztanciáció?

transzszubsztanciáció azt jelenti, hogy a kenyér egész szubsztanciája Krisztus testének szubsztanciájává, és a bor egész szubsztanciája Krisztus vérének szubsztanciájává változik. Ez az átváltozás az eucharisztikus imádságban (a szentmise kánonjában) történik meg Krisztus hatékony szavára és a Szentlélek tevékenysége révén. Mindazonáltal a kenyér és a bor érzékelhető sajátosságai, azaz „az eucharisztikus színek” változatlanok maradnak.

14. Megosztja-e Krisztust a kenyér megtörése?

A kenyértörés nem osztja meg Krisztust, teljesen és épségben van jelen mindkét eucharisztikus szín alatt, és azoknak bármely részében.

15. Meddig tart Krisztus eucharisztikus jelenléte?

Krisztus eucharisztikus jelenléte addig tart, amíg megvannak az eucharisztikus színek.

16. Milyen tisztelet illeti meg az Eucharisztia szentségét?

Az Eucharisztia szentségét az egyedül Istent megillető imádással (cultus latriae) tiszteljük mind az eucharisztikus ünneplésben, mind azon kívül. Az Egyház ugyanis a legnagyobb gonddal őrzi a konszekrált Ostyákat, elviszi a betegekhez és azokhoz, akik képtelenek részt venni a szentmisén, kihelyezi a hívők elé imádásra, körmenetekben hordozza. Hívja a hívőket a tabernákulumban őrzött Oltáriszentség látogatására és imádására.

17. Miért húsvéti lakoma az Eucharisztia?

Az Eucharisztia húsvéti lakoma, mert Krisztus szentségileg valósítva meg a maga húsvétját, nekünk ajándékozza testét és vérét, melyet eledelül és italul kínál, s áldozatában egyesít bennünket önmagával és egymással.

18. Mit jelent az oltár?

Az oltár magának Krisztusnak a szimbóluma, aki úgy van jelen, mint föláldozott bárány (a kereszt áldozati oltára), s mint mennyei eledel, aki nekünk ajándékozza magát (eucharisztikus asztal-oltár).

19. Mikor teszi kötelezővé az Egyház a szentmisén való részvételt?

Az Egyház kötelezővé teszi a híveknek a szentmisén való részvételt minden vasárnap és a parancsolt ünnepeken, és ajánlja, hogy más napokon is vegyenek részt rajta.

20. Mikor kell szentáldozáshoz járulni?

Az Egyház ajánlja híveinek, hogy akik részt vesznek a szentmisén, kellően fölkészülten áldozzanak is. Kötelezően írja elő a szentáldozást legalább Húsvétkor.

21. Milyen feltételei vannak a szentáldozásnak?

A szentáldozásnak feltétele a teljes közösség a katolikus Egyházzal és a kegyelem állapota, azaz a halálos bűntől való mentesség tudata. Aki tudja, hogy súlyos bűnt követett el, annak meg kell gyónnia, mielőtt szentáldozáshoz járul. Fontos a lelki összeszedettség és az imádság, és az Egyház által előírt böjt megtartása is, valamint a megfelelő ruházat és viselkedés a Krisztus iránti tisztelet kifejezésére.

22. Melyek a szentáldozás gyümölcsei?

A szentáldozás erősíti egységünket Krisztussal és az Ő Egyházával, megújítja és megőrzi a Keresztségben és a Bérmálásban kapott kegyelmet, és gyarapít a felebarát iránti szeretetben. Mivel megerősít a szeretetben, eltörli a bocsánatos bűnöket és megőriz a halálos bűnöktől.

23. Mikor van lehetőség más keresztények megáldoztatására?

A katolikus áldoztató megengedetten áldoztatja meg a keleti egyházak tagjait, akik nincsenek teljes közösségben a katolikus Egyházzal, valahányszor önként kérik és fel vannak készülve a szentáldozásra. A többi egyházi közösségek tagjait katolikus részről akkor szabad megáldoztatni, ha azok súlyos szükséghelyzetben önként kérik, föl vannak készülve, és kifejezik az e szentségre vonatkozó katolikus hitet.

24. Miért az Eucharisztia „a jövendő dicsőség záloga”?

Mert az Eucharisztia elhalmoz bennünket az ég minden kegyelmével és áldásával, megerősít a jelen élet zarándokútjára, s fölébreszti bennünk az örök élet vágyát azáltal, hogy már most egyesít bennünket az Atya jobbjára fölment Krisztussal, a mennyei Egyházzal, a Boldogságos Szűzzel és az összes szentekkel.

Az Eucharisztiában „mi egy kenyeret törünk meg, mely a halhatatlanság orvossága, ellenszer, hogy meg ne haljunk, hanem mindig éljünk Jézus Krisztusban.”
(Antiochiai Szent Ignác)

A SZENTMISE ÁLLANDÓ RÉSZEI

BEVEZETŐ SZERTARTÁS

KEZDŐÉNEK

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Ámen.

A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő ereje legyen mindnyájatokkal.

És a te lelkeddel.

Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait! Gyónom a mindenható Istennek és nektek, testvéreim, hogy sokszor és sokat vétkeztem, gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem ezért a Boldogságos, mindenkor Szeplőtelen Szűz Máriát, az összes angyalokat és szenteket, és titeket, testvéreim, hogy imádkozzatok érettem Urunkhoz, Istenünkhöz.

Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket, és vezessen el az örök életre.

Ámen.

KYRIE

Uram, irgalmazz!

Uram, irgalmazz!

Krisztus, kegyelmezz!

Krisztus, kegyelmezz!

Uram, irgalmazz!

Uram, irgalmazz!

GLORIA

Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek. Dicsőítünk téged, áldunk téged, imádunk téged, magasztalunk téged, hálát adunk neked nagy dicsőségedért, Urunk és Istenünk, mennyei Király, mindenható Atyaisten. Urunk, Jézus Krisztus, egyszülött Fiú, Urunk és Istenünk, Isten Báránya, az Atyának Fia, te elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk; te elveszed a világ bűneit, hallgasd meg könyörgésünket. Te az Atya jobbján ülsz, irgalmazz nekünk. Mert egyedül te vagy a Szent, te vagy az Úr, te vagy az egyetlen Fölség, Jézus Krisztus, a Szentlélekkel együtt, az Atyaisten dicsőségében.

Ámen.

KÖNYÖRGÉS

AZ IGE LITURGIÁJA

OLVASMÁNY – VÁLASZOS ZSOLTÁR

SZENTLECKE – ALLELUJA

EVANGÉLIUM

Az Úr legyen veletek.

És a te lelkeddel.

Evangélium Szent N. könyvéből.

Dicsőség neked, Istenünk.

Ezek az evangélium igéi.

Áldunk téged, Krisztus.

HOMÍLIA

HITVALLÁS

Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében. Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idő kezdete előtt. Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű; és minden általa lett. Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből. Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától, és emberré lett. Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették. Harmadnapra feltámadott az Írások szerint, fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján, de újra eljön dicsőségben, ítélni élőket és holtakat, és országának nem lesz vége. Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és a Fiútól származik; akit éppúgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút. Ő szólt a próféták szavával. Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban, vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára, várom a haltak feltámadását és az eljövendő örök életet.

Ámen.

HÍVEK KÖNYÖRGÉSE

AZ EUCHARISZTIA LITURGIÁJA

Áldott vagy, Urunk, mindenség Istene, mert a te bőkezűségedből kaptuk a kenyeret. Felajánljuk neked, mint a föld termését és az emberi munka gyümölcsét. Ebből lesz számunkra az élet kenyere.

Áldott legyen az Isten mindörökké.

Áldott vagy, Urunk, mindenség Istene, mert a te bőkezűségedből kaptuk a bort. Felajánljuk neked, mint a szőlőtő termését és az emberi munka gyümölcsét. Ebből lesz számunkra a lélek itala.

Áldott legyen az Isten mindörökké.

Imádkozzatok, testvéreim, hogy áldozatunk kedves legyen a mindenható Atyaisten előtt.

Fogadja el az Úr kezedből az áldozatot nevének dicséretére és dicsőségére, mindannyiunk és az egész Anyaszentegyház javára.

FELAJÁNLÓ KÖNYÖRGÉS

Ámen.

II. EUCHARISZTIKUS IMA

Az Úr legyen veletek.

És a te lelkeddel.

Emeljük föl szívünket.

Fölemeltük az Úrhoz.

Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.

Méltó és igazságos.

(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk, Szentséges Atyánk, néked szeretett Fiad, Jézus Krisztus által.

A te örök Igéd ő, általa alkottál mindent, és őt küldted, hogy Üdvözítőnk és Megváltónk legyen: ezért öltött a Szentlélektől testet, és született a Szent Szűztől. Majd akaratodat teljesítve, és szent népet szerezve néked, a keresztfán kitárt karral elszenvedte a kínhalált, hogy feloldja a halálnak átkát, és a feltámadásról bizonyságot adjon nékünk.

(Mi) Ezért az angyalokkal és minden szenteddel együtt dicsőségedet hirdetjük, és egy szívvel énekeljük (mondjuk):

Szent vagy, szent vagy, szent vagy, mindenség Ura, Istene. Dicsőséged betölti a mennyet és a földet. Hozsanna a magasságban. Áldott, aki jön az Úr nevében. Hozsanna a magasságban.

Valóban szent vagy, Istenünk, minden szentség forrása.

Kérünk, szenteld meg ezt az adományt, áraszd le rá Szentlelkedet, hogy számunkra a mi Urunk, Jézus Krisztus teste és † vére legyen.

Ő mielőtt önként átadta magát a szenvedésre, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta, és így szólt:

VEGYÉTEK, ÉS EGYETEK EBBŐL MINDNYÁJAN, MERT EZ AZ ÉN TESTEM, MELY ÉRTETEK ADATIK.

A vacsora után ugyanígy kezébe vette a kelyhet is, majd ismét hálát adott, odaadta tanítványainak, és így szólt:

VEGYÉTEK, ÉS IGYATOK EBBŐL MINDNYÁJAN, MERT EZ AZ ÉN VÉREM KELYHE, AZ ÚJ ÉS ÖRÖK SZÖVETSÉGÉ. EZ A VÉR ÉRTETEK ÉS SOKAKÉRT KIONTATIK A BŰNÖK BOCSÁNATÁRA. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE.

Íme, hitünk szent titka.

Halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz.

Ezért Fiad halálának és feltámadásának emlékét ünnepelve, felajánljuk neked, Istenünk, az élet kenyerét és az üdvösség kelyhét, és hálát adunk, mert arra méltattál minket, hogy színed előtt állhatunk és szolgálhatunk neked.

Kérve kérünk, gyűjtsön egybe a Szentlélek mindnyájunkat, akik Krisztus testében és vérében részesülünk. Viseld szíveden, Urunk, Egyházad sorsát az egész világon, tedd tökéletessé a szeretetben N pápánkkal, N püspökünkkel és az egész papsággal együtt.

Emlékezzél meg a feltámadás reményében elhunyt testvéreinkről, és mindazokról, akik irgalmadban bízva távoztak el a világból; bocsásd őket szent színed látására. Könyörülj, kérünk mindnyájunkon, hogy Isten anyjával, a Boldogságos Szűz Máriával, a szent apostolokkal és minden szenttel együtt, akik a világ kezdete óta kedvesek voltak előtted, részesei lehessünk az örök életnek, és dicsőítve magasztaljunk téged, Jézus Krisztus, a Te Fiad által.

Őáltala, Ővele és Őbenne a tiéd, mindenható Atyaisten, a Szentlélekkel egységben minden tisztelet és dicsőség mindörökkön-örökké.

Ámen.

A SZENTÁLDOZÁS SZERTARTÁSA

Üdvözítőnk parancsára és isteni tanítása szerint így imádkozunk:

MIATYÁNK

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vigy minket kísértésbe; de szabadíts meg a gonosztól. Szabadíts meg, kérünk, Urunk, minden gonosztól; adj kegyesen békét napjainkban, hogy irgalmadból mindenkor bűn és baj nélkül éljünk, míg reménykedve várjuk az örök boldogságot és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljöttét. Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökkön-örökké.

Ámen. Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondottad apostolaidnak: „Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek.” Ne vétkeinket nézzed, hanem Egyházad hitét, őrizd meg szándékod szerint békében, és add meg teljes egységét. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.

Ámen.

Az Úr békéje legyen veletek mindenkor.

És a te lelkeddel.

Köszöntsétek egymást a béke jelével.

Legyen békesség köztünk mindenkor.

AGNUS DEI

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit: irgalmazz nekünk.

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit: irgalmazz nekünk.

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit: adj nekünk békét.

Íme, az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit. Boldogok, akiket meghív asztalához Jézus, az Isten Báránya.

Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

Krisztus teste.

Ámen.

ÁLDOZÁS UTÁNI KÖNYÖRGÉS

BEFEJEZŐ SZERTARTÁS

Az Úr legyen veletek.

És a te lelkeddel.

Áldjon meg benneteket a mindenható Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

Ámen.

A szentmise véget ért, menjetek békével.

Istennek legyen hála.

SZENTMISE SZOLGÁLTATÁS (MONDATÁS)

1. Mi a miseszándék?

Miseszándéknak azt a szándékot nevezzük, amelyre a pap a szentmisét felajánlja, vagy amelyre a hívek a szentmise felajánlását kérik. A miseszándékot latinul intenciónak nevezzük. Az idők folyamán azonban az intenció szó nemcsak miseszándékot, hanem misepénzt is kezdett jelenteni, mivel a hívek a szentmise kérésénél egyúttal a szentmise bemutatásáért járó tiszteletdíjat, a misepénzt is átadták a miséző papnak.

2. Mit kérünk, amikor szentmisét szolgáltatunk (mondatunk)?

Amikor szentmisét szolgáltatunk (mondatunk), akkor azt kérjük a szentmisét bemutató paptól, hogy a szentmisét ajánlja fel a mi szándékunkra. A miséző pap magáévá teszi, elfogadja a szentmisét kérő szándékát. Ez a szentmise szolgáltatás (mondatás) értelme és célja.

3. Milyen szándékra mutathatja be a pap szentmisét?

Az Egyházi Törvénykönyv 901. kánonjának értelmében a papnak jogában áll a misét bárkiért, akár élőkért, akár elhunytakért felajánlani. Az élőknek éppúgy szükséges a szentmise, mint a megholtaknak. Bármely élőnek bármely tisztességes szándékára szabad misézni. Bemutathatjuk: Valamely szent hittitok tiszteletére. Bármely szent tiszteletére. Az élőkért bármely szükségben. Bármely megholtért.

4. Szentmise a szent hittitkok tiszteletére.

Minden szentmise Isten dicsőségére szolgál, de erre nem mindig gondolunk határozottan és kifejezetten. A szent hittitkok tiszteletére kérve a szentmisét, félretesszük magunkat, és önös érdekeinket, s egyedül a jó Isten dicsőségére ajánljuk a szentmisét. Így lehet szentmisét mondatni például: A Szentháromság tiszteletére. Az Oltáriszentség tiszteletére. A Szent Szív tiszteletére. A Szent Vér tiszteletére. A Szent Kereszt tiszteletére. – A szent hittitkok tiszteletére mondatott szentmisékkel mutatjuk meg legjobban Isten iránt való tiszta, igazi, önzetlen szeretetünket. A szent hittitkok tiszteletére mondatott szentmise mindig finom, mély lélekre vall.

5. Szentmise a szentek tiszteletére.

A legtöbb szentnek külön ünnepe, vagy emléknapja van, mely napon az adott szentről szól a szentmise. De bármely szent tiszteletére bármelyik napon lehet szentmisét felajánlani. Így például: A Boldogságos Szűzanya tiszteletére. Szent József tiszteletére. Védőszentünk tiszteletére. Szent Őrzőangyalunk tiszteletére. Lehet szentmisét mondatni arra a szándékra is, hogy a szentéletű elhunytak boldoggá, majd szentté avatása minél előbb bekövetkezzék. Így jelen időszakban: Mindszenty bíboros úr boldoggá avatásáért. Kaszap István boldoggá avatásáért. Marcell atya boldoggá avatásáért.

6. Szentmise az élőkért bármely szükségben.

Szinte elsorolhatatlan azoknak a miseszándékoknak a száma, amelyekre szentmisét fel lehet ajánlani. Amennyi baja, küzdelme, veszélye van és lehet az életnek, annyiféle lehet az élőkért való miseszándék is.

A) Lelki kegyelmek elnyeréséért:

A hit terjedéséért. A pogányok megtéréséért. A keresztények egységéért. A Szentlélek megvilágosító kegyelméért. A bűnök bocsánatáért. A jó halál kegyelméért. A plébániáért. Papi hivatásokért. Szerzetesi-, szerzetesnői hivatásokért. Hálából a kapott jókért. Az alázatosság-, türelem-, szelídség-, tisztaság elnyeréséért.

B) Magunk testi és lelki szükségleteiért és mások szükségleteiért:

Békéért. Háború megszűnéséért. Járvány megszűnéséért. Egészségért. Betegekért. Beteg gyógyulásáért. Megtérésért. Utasokért. Súlyos testi vagy lelki veszedelemben forgókért. Szüleinkért, testvéreinkért, rokonainkért, barátainkért, jótevőinkért. Műtét sikeréért. Vizsga sikeréért. Magunkért. Jó terveink megvalósulásáért.

7. Szentmise a megholtakért.

A legtöbb, amit adhatunk elhunytjainknak. A szentmise, mint a leghatásosabb és legfölségesebb kérő és engesztelő áldozat, kiesdi Istentől a tisztítótűzben szenvedő lelkek számára a szenvedések elengedését, illetve megrövidítését. A holtakért szentmisét szoktunk mondatni: a halál, vagy a temetés napján. A halál-, vagy a temetés évfordulóján. Az elhunyt névnapján. Mindezektől a napoktól függetlenül is tetszés szerint bármikor. A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint a megholtakért azért mondunk szentmisét, mert „az egyház ennek során kifejezi hatékony közösségét az elhunyttal: felajánlva az Atyának a Szentlélekben Krisztus halálának és feltámadásának áldozatát, azt kéri tőle, hogy gyermeke tisztuljon meg bűneitől, azok következményeitől, valamint jusson el a mennyek országa húsvéti teljességére. A hívek közössége, különösen az elhunyt családja az így ünnepelt eucharisztia révén megtanul közösségben élni azzal, aki ’elaludt az Úrban’, miközben részesedik Krisztus testéből, melynek élő tagja, midőn vele, érte imádkozik.” (KEK 1689)

8. A szentmise szolgáltatásával (mondatásával) kapcsolatban felajánlott adomány.

(Misepénz, misestipendium). Az Egyházi Törvénykönyv 945. kánonjának értelmében az egyház jóváhagyott szokása szerint minden misét bemutató papnak szabad adományt elfogadnia azért, hogy a misét egy bizonyos szándékra ajánlja fel. 946. kánon: Azok a krisztushívők, akik adományt adnak azért, hogy szándékukra misét ajánljanak fel, hozzájárulásukkal az egyház javát szolgálják, és ezzel az adományukkal részt vállalnak az egyház gondjából szolgálattevőinek és műveinek fenntartása terén. A szentmiséért adott adománnyal tehát nem a szentmise értékét fizeti meg az ember. A szentmise értéke végtelen, és azt pénzben nem lehet kifejezni. Az Egyházi Törvénykönyv 945. kánonja nagyon ajánlja, hogy a papok akkor is mutassák be a szentmisét a krisztushívő, különösen a szegények szándékára, ha semmi adományt sem kapnak.

9. Ki állapítja meg és szabályozza a misepénz nagyságát?

Minden egyházmegyében az Egyházmegyei Hatóság határozza meg. A Veszprémi Főegyházmegyében jelenleg a következő van érvényben: Olvasott mise: 1000.-Ft. Orgonás mise: 1600.-Ft. Ünnepi mise (vasárnap, temetés, esküvő stb.) 2100.-Ft.

10. Hogyan osztódik szét a misepénz?

Az olvasott misénél a teljes misestipendium a miséző papot illeti. Az orgonás- és ünnepi misénél a misepénzből részesedik a kántor, a sekrestyés, és a templom. A misepénzek havi elszámolásban kerülnek szétosztásra.

11. Mi a misealapítvány? Mi a célja?

Egy olyan pénzösszeg, amelynek fejében az Egyház bizonyos időre kötelezi magát meghatározott számú szentmise bemutatására. Misealapítvány – mise-megalapozás. Aki mintegy meg akarja alapozni lelkének jövőjét, s azt akarja, hogy róla, vagy másokról minden évben megemlékezzenek az Úr oltáránál a szentmisében, az misealapítványt tesz. Vagyis nem esetenként fizeti ki a misestipendiumot, hanem ad egy nagyobb összeget, s ennek az összegnek az évi kamataiból kerül ki minden évben a misepénz. A misealapítvány tehát előre gondolás, és mintegy biztosítás arra nézve, hogy halálunk után szentmisét mutassanak be értünk. A Veszprémi Főegyházmegyében jelenleg tíz évre lehet misealapítványt tenni, az alapítvány összege 100. 000.-Ft. Az alapítványi szentmisék ügyintézése a plébániahivatalokban történik.

12. Mi a Gregorián misesorozat?

Nagy Szent Gergely pápa (590-604) beszél a Dialógusokban (IV, 55) egy elhunyt szerzetesről, aki harminc szentmise által megszabadult a tisztítótűzből. Ebből fejlődött ki a VIII-IX. század óta az a szokás, hogy ugyanazért az elhunytért 30 egymást követő napon szentmisét ajánlanak fel. A Veszprémi Főegyházmegyében a Gregorián misesorozat stipendiuma 90. 000.-Ft.

13. A szentmise szolgáltatás (mondatás) helye, ideje:

A szentmisék alkalmával, amikor templomba megyünk, a templom sekrestyéjében kérhetünk szentmisét. Ugyancsak kérhetünk a plébániahivatalban, hivatali időben. Minden templomnak van úgynevezett „Mise naptára”, amelyben fel van tüntetve az adott év minden napjára, mikor van szentmise. A kért miseszándékot ebbe a naptárba jegyzik be. Egy szentmisét egy mise mondató szándékára lehet felajánlani. Aki viszont szentmisét mondat, ugyanazt a szentmisét több szándékra is kérheti. Általában a plébánia hirdetéseiben szerepelnek a heti miseszándékok, ott már mintegy „visszaigazolva” hallhatjuk, vagy olvashatjuk az általunk kért miseszándékot az adott napon és időben. Ugyanakkor a szentmisét bemutató pap a szentmise elején megmondja, milyen szándékra végzi a szentmisét. – A szentmise szolgáltatást időben intézzük. Ez különösen akkor fontos, ha adott napon akarjuk a szentmisét. Pl. halál, vagy temetés évfordulóján. Születésnapra, névnapra, házasságkötés évfordulójára. Érdemes átgondolni az évet ilyen szempontból is, s már év elején-, vagy már az előző év végén „lefoglalhatjuk” a kívánt időpontokat. De akkor sem kell elszomorodnunk, ha az utolsó pillanatra hagyva kérésünket már foglalt a kért időpont, s más időpontra tevődik szentmisénk. A szentmisének ugyanúgy megvan a végtelen értéke, és Urunk ugyanúgy fogadja, mintha az általunk kért időpontban lenne bemutatva.

14. Mennyi adatot szükséges mondani a szentmise szolgáltatásnál?

A szentmise szándékot a lehető legrövidebben fogalmazzuk meg. Személyekért mondatott szentmiséknél a keresztnevet mondjuk, és annyit, hogy élő, vagy elhunyt. Pl.: élő Lajosért, vagy elhunyt Máriáért. Más szándékoknál is törekedjünk az egyszerű, rövid megfogalmazásra. Pl.: Betegekért, élő és elhunyt Családtagokért, Békéért, Papi és szerzetesi hivatásokért, stb. A szentmise szolgáltatással kapcsolatban ne kívánjunk különös, sokszor majdnem lehetetlen dolgokat. Ne kívánjuk, hogy a mi szentmisénk szokatlan, rendkívüli időben legyen. Ne fogalmazzuk meg hosszú körmondatokban a miseszándékot, s ne akarjuk ennek „bemondására” kényszeríteni a papot. Kerüljünk minden különcködést, extraságot. Legyünk józanok. Ugyanakkor mondjuk meg nevünket és elérhetőségünket.

15. Kellemetlenségek a szentmisemondatás körül.

Ahol emberek vannak, a legnagyobb jóakarat mellett is előfordulhatnak hibák, tévedések. Ilyen esetekben is vezessen minket a jóakarat, s törekedjünk a hibák kijavítására. Előfordulhat például, hogy a miséző pap elnézi a naptárt, s nem az adott napra jegyzett miseszándékra misézik. Vagy elfelejti „bemondani” a miseszándékot. (Ezért nem érdemes a szentmise bemutatására készülő papot az utolsó pillanatokban zavarni, elterelni a figyelmét…) Ilyen esetekben a szentmise után mondjuk el a papnak észrevételünket, s közösen keressünk megoldást. Jó szándékkal ezt mindig meg lehet találni. Főként olyan helyeken, ahol a pap egyedül teljesít szolgálatot, adódhat betegség, vagy hivatalból el kell utaznia, vagy éppen szabadságát szeretné kivenni. Adódhat olyan is, hogy az adott időben aznap temetett halottért kell a szentmisét bemutatnia. Ezekben az esetekben, ha vállalt miseszándék van, lehetséges egyeztetni a szentmisét kérővel, hogy közös megegyezéssel egy későbbi időpontban legyen bemutatva a szentmise. Legyünk megértőek és nagylelkűek a pappal szemben, hiszen, ha még szabadságát szeretné kivenni is, nem a kényelem, vagy lezserség vezeti.

16. Ami nem történhet meg a szentmisemondatásnál:

hogy a pap a vállalt szándékra nem mutatja be a szentmisét. Ha ebben hirtelen halál akadályozná is meg, a vállalt szentmisék bemutatásra kerülnek. Minden papnak kell, hogy legyen személyes szentmisenaplója, melyben nyomon követhető, mikor és milyen szándékra vállalt szentmisét, s azok el lettek-e végezve.

A szentmiseáldozat kimondhatatlan nagy érték. Valóban, éle – tünk csúcsa és forrása. A szentmiseáldozattal fejezzük ki örömünket; a szentmiseáldozattal fejezzük ki fájdalmainkat; a szentmiseáldozattal adunk hálát; a szentmiseáldozattal kérünk; a szentmiseáldozat a legtökéletesebb istentiszteletünk, mellyel kifejezzük Istennek hódolatunkat, imádásunkat. Szeressük a szentmisét! Adjunk hálát Istennek, hogy vannak papjaink, akik bemutatják a szentmiseáldozatot, és már ezért az egyért becsüljük őket! Minél szorosabban egyesüljön életünk a szentmiseáldozattal azáltal is, hogy életünk fordulópontjain, kiemelkedő élethelyzetekben, sorsdöntő ügyekben, embertársi (rokoni, baráti) kapcsolatainkban mondassunk szándékunkra szentmisét! Ahol a hívek sok szentmisét mondatnak, ott soha nem üres a templom, ott élő hívő közösség van. Adja Isten, hogy a szentmiseáldozat kegyelmeiben mindig bőven részesedhessünk!

A SZENTMISE ÉRTÉKEI

Egyetlen szentmise, melyen részt vettél, többet használ neked, mint számos, melyet halálod után ajánlanak fel érted mások. A szentmise sok mulasztásodat és hanyagságodat pótolja. A szentmise eltörli bocsánatos bűneidet, melyeket sohasem gyóntál meg.

Mikor jelen vagy a szentmisén és odafigyelsz, a legnagyobb hódolatot mutatod be az Úr Jézus szent Emberségének. Minden szentmisével buzgóságod szerint többé-kevésbé csökkentheted ideiglenes földi büntetéseidet. Sok veszélytől és szerencsétlenségtől szabadulsz meg, amit különben nem kerülnél ki. Halálod óráján lesz a legnagyobb vigasztalásod, hogy szentmisét hallgattál. Minden szentmisét magaddal viszel az ítéletre és ezek lesznek közbenjáróid. Minden szentmise új dicsőséget szerez számodra. Minden szentmisén való részvételeddel megrövidíted a tisztítótűzben viselendő szenvedéseidet, melyek különben reád várnak. A szentmisén való részvételeddel a lehető legnagyobb segítséget nyújtod a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek – különösen, ha értük ajánlod fel részvételedet. A szentmise alatt az angyalok seregei között térdelsz, akik félő tisztelettel vannak jelen az isteni áldozatnál. A szentáldozásod során felbecsülhetetlen értékű kegyelemben részesülsz! A sátán gyengébb lesz veled szemben. A szentmisében a pap áldásában részesülsz, amit Isten megerősít az égben is. (Várd meg az áldást türelemmel!) A szentmiséről Isten áldását viszed haza anyagi ügyeidre is. A szentmisében az utolsó vacsorára emlékezünk, s benne az Úr Jézus megjeleníti kereszt-áldozatát! Az Eukarisztiában, vagyis az Oltáriszentségben az Úr Jézus valóságosan jelen van! A vasárnapi szentmise elmulasztása halálos bűn! Áldozni csak kegyelmi állapotban szabad! (Halálos bűneidet minél előbb gyónd meg!) Az Eucharisztia kiváltképpen „hitünk misztériuma”. Az Egyház hite lényege szerint eucharisztikus hit, és egész különlegesen az Eucharisztia asztaláról táplálkozik. A hit és a szentségek az egyházi élet két egymást kiegészítő összetevője. A hit fejeződik ki a szertartásban, és a szertartás erősíti és bátorítja a hitet. Az eucharisztikus hit legfontosabb tartalma magának Istennek a misztériuma, a szentháromságos szeretet. Jézus az Eucharisztiában nem „valamit” ad, hanem önmagát adja; a tulajdon testét ajánlja föl és a tulajdon vérét ontja.
(XVI. Benedek, Sacramentum caritatis 6-7.)

Kedves barátaim, soha nem tudunk eléggé hálát adni az Úrnak azért az ajándékért, amelyet az Eucharisztiában adott nekünk! Nagyon nagy ajándék és ezért nagyon fontos, hogy vasárnap misére járjunk, nem csak azért, hogy imádkozzunk, hanem azért, hogy részesüljünk az áldozás, a kommúnió szentségében. Ez a kenyér, amely Jézus Krisztus teste, üdvözít bennünket, megbocsát, és az Atyával egyesít. Szép ezt csinálnunk. Minden vasárnap menjünk el a szentmisére, mert ez a nap az Úr feltámadásának a napja. Ezért olyan fontos számunkra a vasárnap. Az Oltáriszentséggel érezzük, hogy az egyházhoz, Isten népéhez, Isten testéhez, Jézus Krisztushoz tartozunk. Soha nem tudjuk megérteni ennek egész értékét és gazdagságát. Kérjük akkor Őt, hogy ez a szentség továbbra is életben tartsa jelenlétét az egyházban és közösségeinket szeretetben, szeretetközösségben alakítsa, az Atya szíve szerint. Ezt tesszük egész életünkben, de igazából az elsőáldozás napján kezdjük el. Fontos, hogy a gyermekek jól felkészüljenek az elsőáldozásra, és egyetlen gyermek se nélkülözze az elsőáldozásban való részvételt, mert ez az első lépés a keresztség és a bérmálás után, hogy erőteljesen Jézus Krisztushoz tartozzunk.
(Ferenc pápa)