^Lap tetejére

  • 1 Isten hozta a Magyarok Nagyasszonya Plébánia honlapján!
    Köszönjük érdeklődését! Kérjük, látogasson el hozzánk a valóságban is. Szeretettel várjuk!
  • 2 Az egyházközség egyesít Krisztusban és titokzatos testében, az Egyházban.
    (Mindszenty bíboros)
  • 3 Mária az élet minden fájdalmát tegye számodra örömmé.
    (Szent Pio)
  • 4 A gyermekek nevelése két fontos részből áll: finom magatartás és a mindig nyitott templom. Gyónhassanak és áldozhassanak könnyűszerrel.
    (Don Bosco)
  • 5 Helyezzük magunkat Isten kezébe. Imádkozzunk és minden sikerül!
    (Don Bosco)

MAGYAROK NAGYASSZONYA PLÉBÁNIA

Mindszenty Emléktemplom

Plébániánk története

Kápolna és plébániaalapítás

 

Nem volt könnyű feladat a rendszerváltás előtti időben új plébánia és templom létrehozása. Mindezt akkor kigondolni és főképp megvalósítani, nagy bátorság és bölcsesség kellett hozzá. A Cholnoky lakótelep az előtte levő kertvárosi résszel együtt egyház kormányzatilag a Szent Margit plébániához tartozott.

1987-ben Dr. Szendi József megyéspüspök új plébánia alapítására gondolt a könnyebb lelkipásztori ellátás érdekében. Hogy az elgondolás megvalósulhasson, először is megfelelő helyet kellett biztosítani: templomot, ahová a hívek összejöhetnek; valamint plébánia épületet, ahol a plébános lakása és irodája van. Mindez az állam részéről állandó akadályokba és kifogásokba ütközött. Templomépítésről szó sem lehetett, csak már meglevő nagyobb terem kápolnává alakításáról.

A kápolna helyének kiválasztásában Dr. Szathmáry László, a szocializmus évei alatt is hitét nyíltan megvalló állatorvos segített. Az Ady Endre utca úgynevezett lábas házai egyikének aljában a RÁTESZ műhelye üzemelt, amit felszámolás miatt értékesíteni kívánt. Szathmáry ezt ajánlotta a püspökségnek megvételre. A püspökség is alkalmasnak találta a helységet, szerette volna megvásárolni, de a Vagyonhasznosítási Rt. elutasította, mivel a KISZ is szerette volna megvenni. Több mint egy évig húzódott az ügy, végül készpénzért értékesítették a püspökségnek.

 Külön említést érdemel a készpénz forrása. Dr. Szendi József megyéspüspök jó kapcsolatot épített ki a passaui egyházmegyével, miután a két egyházmegyét összeköti Boldog Gizella tisztelete. A jó kapcsolat abban is megnyilvánult, hogy a fennállásának 1250. évét ünneplő passaui egyházmegye kifizette a kápolna vételárát. Ez a tény mind a mai napig márványba faragva olvasható az azóta már civil felhasználású helyiség bejárati falán. A márványtábla Schall József, nagyvázsonyi kőfaragó munkája.

Dr. Szendi József megyéspüspök 1988. október 8-án, szombaton szentelte fel az új kápolnát Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Alapterülete 173 négyzetméter; benne sekrestye, gyóntatószoba, mosdó, iroda. A belépőt magával ragadta a nemes egyszerűség: fényárban úszó, ragyogó fehér falak, az ember tekintetét rögtön a lényegre: a tabernákulumra irányították. Másnap már érzékelhető volt a kápolna szükségessége, a hívek a délelőtti szentmisére zsúfolásig megtöltötték. Nagy lendülettel kezdődött meg a hívő közösség szervezése: családi hétvégék, lelkigyakorlatok, felnőttek és gyermekek katekézisének elindítása mind-mind sikerrel jártak. Éppen ezért a kápolna igen hamar kicsinek bizonyult. Közben, hogy a plébánia alapítása lehetővé váljon, a püspökség plébánia épület céljaira megvásárolta az Ady Endre utca 8. sz. alatti kertes családi házat.

Az új plébánia alapítólevele 1988. december 25-én kelt, amit itt teljes egészében idéznünk:

 

449-104/1988.sz.

DR. SZENDI JÓZSEF

ISTEN IRGALMÁBÓL ÉS AZ APOSTOLI SZENTSZÉK KEGYELMÉBŐL VESZPRÉMI PÜSPÖK

A TELJES SZENTHÁROMSÁG NEVÉBEN

            Isten dicsőségére és a halhatatlan lelkek javára is plébániát szervezek Veszprémben és azt a MAGYAROK NAGYASSZONYA különös oltalma alá helyezem.

Indokok: 1. A város területének és lakosságának növekedése. 2. A MAGYAROK NAGYASSZONYA templom elkészülése és az Ady Endre utca 8 szám alatti lelkészlakás megvétele.

            Az új plébánia a Veszprémi Szent Margit Plébánia területéből alakul meg, melynek határait – a veszprémi plébánosokkal történt megbeszélés után - a következőképpen állapítottam meg: a Budapesti út (melynek mindkét oldala a Szent Margit plébániához tartozik), a Fürst Sándor utca és az Almádi út (melynek mindkét oldala a Szent Mihály plébániához tartozik) és a Körgyűrű.

            A Szent Mihály Plébánia területe is megváltozik: A Bezerédi út mindkét oldala, a Cserhát lakótelep, a Münnich Ferenc tér a Szent Mihály plébániához kerül és a plébánia határa a Csaplár János utca lesz.

            Az új plébánia létesítésével a Szent Margit Plébánia lélekszáma a további pontosításig 8 ezer fő, míg az új Magyarok Nagyasszonya Plébánia lélekszáma 4 ezer fő. A fizetési terheket a Püspöki Számvevőség ebben az arányban állapítja meg.

            Az új plébánia szervező lelkészévé Schall Tamást, a Szent Margit plébánia káplánját nevezem ki.

            Az új plébánia 1989. január 1-el kezdi meg működését és ezen naptól kezdve vezet anyakönyveket.

            A plébánia területén felállítom a Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett új egyházközséget, melynek képviselőtestületét a Szabályzat szerint meg kell szervezni.

            Az új plébánia a Veszprém Városi Esperesi Kerülethez tartozik.

            Isten áldását kívánom az új plébánia szervező lelkészére és híveire.

            Kelt Veszprémben 1988. december 25-én, Karácsony szent ünnepén.

            Kegyes meghagyásból

            Szöllősi Mihály                                          Dr. Szendi József

            kancellár                                                            püspök

 

Az Ady Endre utca újra számozásával a plébánia házszáma 31. lett. A plébániaépület átalakítása, bővítése 1990-ben kezdődött. 1993-ra elkészült a tetőtér-beépítés, valamint a közösségi (hittan) terem. 2012 őszén a kertben Szűz Mária szobra lett elhelyezve. 2013 tavaszán, a ház falán Szent József szobra kapott helyet. A szobortartókat Horváth Péter szentgáli asztalosmester készítette.  2013 augusztusában a tetőtér további beépítésével kápolna is készült, melyet Dr. Márfi Gyula érsek úr áldott meg a Jótanács Anyja tiszteletére 2013. augusztus 14-én. A kápolna kialakítását az tette szükségessé, hogy a plébánia ház és a templom közt elég nagy a távolság. Ez különösen akkor volt érzékelhető, amikor sürgősen kellett beteghez-, haldoklóhoz menni a Szent Útravalóval. A kápolnában is őrizve az Oltáriszentséget megkönnyíti a betegek-, haldoklók ellátását. Ezzel a kápolna a ház középpontja lett. Óriási kegyelem forrás. Imaközösségek összejövetelére-, családi szentmisék megtartására kiválóan alkalmas. A plébános számára pedig megkönnyíti a napi adorációt. A kápolna kivitelezése Horváth Péter szentgáli asztalosmester munkája.

2014 elején a bejáratokhoz szélfogó készült, mely ugyancsak Horváth Péter munkája.

Az egykori családi házból mára a plébánia nagy családjának háza lett. A plébános lakása és irodája mellett közösségi célokat szolgáló helységek és vendégszobák vannak. 1993 óta a plébánia ház többeknek szolgált otthonul hosszabb-rövidebb időre. Papi- és szerzetesi hivatások érlelődtek, ismét mások elkötelezett világiként készültek élethivatásukra; vagy a plébánia alkalmazottaiként találtak átmenetileg otthonra.

A házhoz tartozó kert, mely valamikor a családi ház konyhakertjeként szolgált, ma inkább örökzöld bokrokkal, fenyőfákkal, virágokkal van tele. Ezzel ugyancsak alkalmas helyül szolgál csendes elmélkedésre, imádságra.

Májusi estéken kedves alkalmakká váltak a kertben a májusi ájtatosságok.

 

 

Copyright © 2015. Magyarok Nagyasszonya Plébánia  Rights Reserved.